Az evangélikus templom története

A 16. század első felében alakuló protestáns gyülekezet istentiszteleteit kezdetben magánházakban tartották. A hívők gyarapodtával a közösség engedélyt kért és kapott a törököktől, hogy az akkor a városon kívül álló és elhagyott alsóvárosi templom hajóját használják - a katolikusokkal felváltva. Az 1552-es török hadjárat és magyar felszabadítási kísérlet után ez a lehetőség megszűnt. A városban maradt protestánsok ettől fogva a Prédikátor utcai parókián tudtak összegyűlni. Az ellenreformáció idején a kálvinista és lutheránus polgárok is elhagyták a várost.

Legközelebb csak 1805-ben történik említés evangélikus polgárról: Schreiner Mihály vaskereskedőt ebben az évben említik a városi anyakönyvek. Az 1850-es népszámlálás 78 lutheránust rögzít, néhány év múlva - 1855-ben - már a hódmezővásárhelyi gyülekezet filiájaként emlegetik az itteni gyülekezetet.

Kezdetben Gurgely Mihálynak a jelenlegi Klauzál téren álló házában tartottak istentiszteleteket.

1859-ben az evangélikusok épületeket vásároltak, amelyekben lelkészlakást, iskolát és imaházat alakítottak ki. Az imaházat, mely a mai Tisza Lajos körút és a Takaréktár utca kereszteződésében álló házban volt, 1860. december 2-án szentelték fel.

Az 1879-es árvíz ezt a házat is romba döntötte. Átmenetileg a volt királyi tábla, a későbbi egyetemi központi épületében kaptak helyet. Hazai és külföldi segítséggel rövid idő alatt sikerült Schulek Frigyes tervei alapján felépíteni a várostól kapott telken ma is meglévő neoromán épületegyüttest: a templomot, a gyülekezeti házat és a parókiát. 1882 május 21-én, Exaudi vasárnapján szentelte fel Szeberényi Gusztáv bányakerületi püspök.

 

a templom eredeti oltára

,,A templom felavatás magasztos ünnepéllyel ment végbe. ... A más hitfelekezethez tartozók nemes érdeklődése és részvétele, valamint az örömünnep egyéb mozzanatai is mind megannyi lélekemelő tanulság vala arra, hogy Szegeden a különböző vallásbeliek testvéri egyetértésben és szeretetben élnek egymással. Az érkező főpapokat Horváth Lajos, az egyház főfelügyelője ... fogadta és ... átnyujtá a templomkulcsot ... Szeberényi átvette a kulcsot azon kívánsággal, hogy valahányszor megnyílik a templom ajtaja, mindig Istennek, a jónak és igazságnak nyíljék meg. Majd ... beszédet mondott, hivatkozva az apostol szavaira: "a szeretet nem fogy el soha", rámutatott a templomra, mely szintén a szeretetből - annak adományaiból épült ... Aztán ... felszentelte a templomot az Úrnak dicsőségére és a hívek lelki épülésére. ... A templom felavatását megelőzően az oltár alapépítményébe az egyház történetét tartalmazó okiratot helyeztek el." (Szegedi híradó 1882. május 23.)

A 30-as évek második felében a gyülekezet új, nagyobb templom építését határozta el. Az alapokat le is rakták, de az építkezés a háború miatt már nem kezdődött el.

a harang

Nem sokkal fennállásának századik évfordulója előtt a megsüllyedt eredeti oltárt ki kellett cserélni. A nyolcvanas években készültek el a színes üvegablakok. 2004-ben harang került a nyitott toronyba, a közelmúltban pedig lezajlott a kerítés felújítása.

Rapcsányi Jenő: Út a kegyelem templomáig (Szeged, 1943) c. műve alapján

Keveházi Katalin