Kiadványaink
Tavasz 2007
Mennybemenetel
Galileai férfiak, miért néztek az ég felé? - kérdezi az angyal. Istent az égben keresni a legősibb, legtermészetesebb. Isten egészen más. Ha a mennyet az égben keressük kifejezzük mennyire más az Isten szférája és a mi szféránk. Határozott elkülönítést jelent az ember és az Isten világa között.
Ezzel az érzéssel lépünk be egy katedrálisba. Mintha rögtön megvalósulna a régi térben, a hatalmas magasságokban. Kicsinek, esendőnek érezzük magunkat, ahogy a tökéletes, hatalmas harmónia áthatja érzékeinket, lelkünket. Itt egészen más világ van. Csönd, változatlanság, nyugalom, mélység szemben a zajos, felületes, változó világgal, ami körülvesz kint. Béke - a menny lábnyoma a földön. Nem is a méretekben rejlik a titok. Ez az egészen más, akár egy kis helyen is jelen lehet. Kis épületben, kis közösségben, csak az egészen más érzése ragadjon meg. Galileai férfiak, miért álltok az ég felé nézve?- kérdezi a küldött Jézus mennybemenetele után. Nem olyan különleges ez. Illéssel is megtörtént, sőt állítólag Nagy Sándorral is. Jézus a földre mutatott, tekintetünket a földre hozza le. Aki égi csodákat, láthatatlan erők működését várja lehet csalódik. Aki hibátlanok közösségét, tökéletes testvérszeretet vár nem fogja megtalálni. Aki tökéletes válaszokat, az életben mindenre kiterjedő megoldásokat akar hallani szirének hangját keresi. És ha megkapja el fog tévedni. A mennyet messze keresve nem találjuk meg. Egész közel van. Szépség, fiatalság, gazdagság, a fogyasztható, ott megkereshető? Ezek is elérhetetlenek és messziek. Egy tárgy sem szokott olyan szép, olyan mennyei lenni, mint a reklámban. A menny még közelebb van, még elérhetőbb. Jézus mennybemenetelével közénk jött. Felénk, körénk, alánk, elénk, mellénk. Így jöhet hozzánk, hogy nincs ott egy konkrét helyen, ahonnan elment - tanít egy német teológus, Martin Luther. Elment, hogy mindannyiunknál ott legyen. Millió darabban itt rejtőzik a tökéletes, a beteljesedés. Erőtlen, túlontúl földi közösségekben, szakadt Bibliákban, kopott templomokban, giccses szobrokban. Nem lehet szabályt hozni: esztétikait, intellektuálisat, erkölcsit. Bárhol, bárkinél, bármikor. Eljött a mennyek országa. Jézus hellyel kínál minket, ha nem vetjük meg a leghétköznapibb mennyországot. Hamis csillogó fehér, egészséges, tiszta képregény világ helyett - a mennyországban, a törött fülű bögréből isznak, a félszemű mackóval játszanak, a kellemetlen emberrel beszélnek, a fogyatékoshoz odalépnek, az éhesnek enni adnak, mert köztük van Jézus. És a Menny ott van, ahol ő van.
Szabó András
Isten fészekmelegében
Mily kedvesek a te hajlékaid, ó Seregek URa! Sóvárog, sőt eleped a lelkem az ÚR udvarai után. Testem és lelkem ujjongva kiált az élő Istenhez. Még a veréb is talál házat, és a fecske is fészket, ahova fiókáit helyezi oltáraidnál, Seregek URa, királyom és Istenem! Boldogok, akik házadban laknak, szüntelenül dicsérhetnek téged! Boldog az az ember, akinek te vagy ereje, aki a te utaidra gondol. Ha a Siralom völgyén mennek is át, források völgyévé teszik azt, az őszi eső is elárasztja áldásával. Újult erővel haladnak, és megjelennek Istennél a Sionon. URam, Seregek Istene, hallgasd meg imádságomat! Figyelj rám, Jákób Istene! Istenünk, pajzsunk, nézz ránk, tekints fölkented személyére! Bizony, jobb egy nap a te udvaraidban, mint máshol ezer. Jobb az Isten háza küszöbén állni, mint a bűnösök sátraiban lakni. Mert nap és pajzs az ÚR, kegyelmet és dicsőséget ad az Isten. Nem vonja meg javait az ÚR azoktól, akik feddhetetlenül élnek. Seregek URa, boldog az az ember, aki benned bízik!
Meghívott vendégünk, a zsoltáros, szerenádot ad az ünneplő szegedi gyülekezetben is. Arról énekel, hogy a templom, ahol békessége, boldogsága van, kedves hajlék számára. Azt gondolom, hogy már ezen a megfogalmazáson is elcsodálkozhatunk. Hogyan lehet egy épületet, ami élettelen kövekből épült, az élőkre jellemző jelzővel illetni? Érdeklődésünk egyre tovább fokozódik, ha a héber kifejezés eredeti értelmét kutatjuk. A zsoltáros a pontos fordítás szerint azt vallja meg előttünk, hogy számára szerelmetes ez a hajlék.
Egy templom minden további nélkül lehet szép. Hordozhat művészeti értéket, lehet a kulturális örökség része, vagy mutathatja az egyház erejét. De mitől lesz ilyen lángoló érzelmek tárgya, mitől lesz szerelmetes hajlék? Úgy gondolom, mindenek előtt attól, hogy a templom Istené. Igaz, hogy halandó emberek építik élettelen kövekből, de a templom az élő Istené, akinél az ember otthonra lelhet.
Sőt, még a veréb és a fecske is otthonra lel a templomban, odafészkelhet Isten oltárához. A zsoltáros láthatta, megtapasztalhatta, hogy ezek a kicsiny jószágok biztonságban vannak a templomban, hogy onnan senki nem akarja őket elkergetni. A verébnek párja egy fillér volt Jézus korában. Egy madárka árát pénzben ki sem lehetett fejezni. Isten számára kedves teremtmény. A fecske, amelyik folyton vándorúton van szintén kedves Isten előtt. A templomba mindig visszatérhet, mert az oltárról nem verik le az odatapasztott fészket.
Végül azért szerelmetes hajlék az Isten háza, mert ott zajlik az élet, ott történés van, ott dinamika van. De mert ilyen, mindenképpen kockázatos hely. A küszöb veszedelmes, kockázatos, rizikós hely, az ember nem tudhatja, hogy házon belül van vagy kívül. De a zsoltáros azt mondja, hogy jobb a szent Isten háza küszöbén állni, mint máshol lakni. Jobb az Isten házának kockázata, mint az ember maga teremtette biztonsága. Ezerszer jobb egy nap Istennel, mint ezer nap Isten nélkül. Vonz az, ami odabenn van. Vonz az Isten közelsége. Vonz az élet, ami egyedül vele lehet teljes, egyedül nála lehet boldog, békés, biztonságos minden körülmény ellenére. Jézus Krisztus által a bizonytalanságunk üdvösséges reménységre változik át. Általa minden ember átlépheti a küszöböt, és belül kerülhet Isten templomába. Nem a küszöb rizikója vár ránk, hogy mi lesz velünk életünkben és mi lesz velünk halálunk óráján. Jézusban az egész életünket Isten szeretetének fészekmelegében élhetjük. Ez a mi boldog ünnepünk, erről szól hálaénekünk.
Makovitzky Gyula
Örül mi szívünk
122. zsoltár (1566 vagy 1574 előtt)
Nótája: 0 gloriosa, o speciosa
Örül mi szívünk, mikor ezt halljuk, az templomba megyünk,
Az Úristennek szent igéjét halljuk.Megállnak lábunk, örök Úristen, az te templomodban,
És tiszta szívvel dicsérünk tégedet.Áldd meg, Úristen, az te népedet, kik téged szeretnek,
Tarts meg közöttünk az gyülekezetet.Legyen békesség, felséges Isten, anyaszentegyházban,
Ótalmazz minket minden nyavalyától.Dicséret neked, Atya Úristen, a te szent Fiaddal
És Szentlélekkel, örökkön örökké.
Ismeretlen szerző
A szövegkiadás alapja Huszár Gál 1574-es graduál-énekeskönyve
A 16. század első felében alakuló protestáns gyülekezet istentiszteleteit kezdetben magánházakban tartották. A hívők gyarapodtával a közösség engedélyt kért és kapott a törököktől, hogy az akkor a városon kívül álló és elhagyott alsóvárosi templom hajóját használják - a katolikusokkal felváltva. Az 1552-es török hadjárat és magyar felszabadítási kísérlet után ez a lehetőség megszűnt. A városban maradt protestánsok ettől fogva a Prédikátor utcai parókián tudtak összegyűlni. Az ellenreformáció idején a kálvinista és lutheránus polgárok is elhagyták a várost.
Legközelebb csak 1805-ben történik említés evangélikus polgárról: Schreiner Mihály vaskereskedőt ebben az évben említik a városi anyakönyvek. Az 1850-es népszámlálás 78 lutheránust rögzít, néhány év múlva - 1855-ben - már a hódmezővásárhelyi gyülekezet filiájaként emlegetik az itteni gyülekezetet.
Kezdetben Gurgely Mihálynak a jelenlegi Klauzál téren álló házában tartottak istentiszteleteket.
1859-ben az evangélikusok épületeket vásároltak, amelyekben lelkészlakást, iskolát és imaházat alakítottak ki. Az imaházat, mely a mai Tisza Lajos körút és a Takaréktár utca kereszteződésében álló házban volt, 1860. december 2-án szentelték fel.
Az 1879-es árvíz ezt a házat is romba döntötte. Átmenetileg a volt királyi tábla, a későbbi egyetemi központi épületében kaptak helyet. Hazai és külföldi segítséggel rövid idő alatt sikerült Schulek Frigyes tervei alapján felépíteni a várostól kapott telken ma is meglévő neoromán épületegyüttest: a templomot, a gyülekezeti házat és a parókiát. 1882 május 21-én, Exaudi vasárnapján szentelte fel Szeberényi Gusztáv bányakerületi püspök.
a templom eredeti oltára
,,A templom felavatás magasztos ünnepéllyel ment végbe. ... A más hitfelekezethez tartozók nemes érdeklődése és részvétele, valamint az örömünnep egyéb mozzanatai is mind megannyi lélekemelő tanulság vala arra, hogy Szegeden a különböző vallásbeliek testvéri egyetértésben és szeretetben élnek egymással. Az érkező főpapokat Horváth Lajos, az egyház főfelügyelője ... fogadta és ... átnyujtá a templomkulcsot ... Szeberényi átvette a kulcsot azon kívánsággal, hogy valahányszor megnyílik a templom ajtaja, mindig Istennek, a jónak és igazságnak nyíljék meg. Majd ... beszédet mondott, hivatkozva az apostol szavaira: "a szeretet nem fogy el soha", rámutatott a templomra, mely szintén a szeretetből - annak adományaiból épült ... Aztán ... felszentelte a templomot az Úrnak dicsőségére és a hívek lelki épülésére. ... A templom felavatását megelőzően az oltár alapépítményébe az egyház történetét tartalmazó okiratot helyeztek el." (Szegedi híradó 1882. május 23.)
A 30-as évek második felében a gyülekezet új, nagyobb templom építését határozta el. Az alapokat le is rakták, de az építkezés a háború miatt már nem kezdődött el.
a harang
Nem sokkal fennállásának századik évfordulója előtt a megsüllyedt eredeti oltárt ki kellett cserélni. A nyolcvanas években készültek el a színes üvegablakok. 2004-ben harang került a nyitott toronyba, a közelmúltban pedig lezajlott a kerítés felújítása.
Rapcsányi Jenő: Út a kegyelem templomáig (Szeged, 1943) c. műve alapján
Keveházi Katalin
Pünkösdi sequentia (1546 előtt)
Jövel, Szentlélek Úristen, lelkünknek vigassága,
Szívünknek bátorsága,
Adjad minden híveidnek te szent ajandekodot,
Jövel, vigasztaló Szentlélek Isten!
Jövel, megnyomorultaknak nemes vigasztalója,
Árváknak édesatyja,
Töltsd be siralmas szívünket lelki nagy örömvel,
Jövel, mi lelkünknek édes vendége!
Távoztasd el mi szívünknek hitetlen setétségét,
Világosíts meg minket,
Hogy az Istennek igéjét hallhassuk és érthessük,
Jövel, és taníts meg az igaz hitre!
Jövel, gerjeszd fel szívünkben szent szerelmednek tiizét,
Ronts el a gyülöséget,
Hogy mi egyesek lehessünk isteni szerelmedben,
Jövel, mi lelkünknek nagy vigassága
Te vagy bizony örök Isten, ki Atyától és Fiútól
Mindörökké származol,
Te vagy mi Urunk Krisztusnak áldott szent ígérete
Te vagy mi lelkünknek megszentelője.
Te vagy, ki az prófétáknak általa régen szólál,
Krisztust nekünk ígéréd,
Te a szent apostoloknak szívöket bátorítád,
Te vagy erőssége minden szenteknek.
Te vagy az nagy Úristennek mennyei ajándéka,
Igazságnak mestere,
Taníts minket a Krisztusnak igaz esméretére,
Te vagy mi lelkünknek bölcs tanítója.
Világosíts meg elménket, hogy hihessük az Krisztust
Egy idvösségnek lennyi,
És az áldott Atyaistent kegyes Atyánknak lennyi,
Téged esmérhessiink vigasztalónak.
Adjad szent ajándékodot, bátoríts meg lelkünket,
Hogy vallhassuk az Krisztust,
Adjad, hogy mi meggyőzhessük ördögnek csalárdságát,
Te vagy mi bíztatónk, minden oltalmunk.
Bíztasd félelmes szívünket, hogy kétségbe ne essünk
Halálunknak idején,
De nagy bátorságval vígan ez világból kimúljunk,
Jövel, vígasztaló Szentlélek Isten!
Batizi András (1515 köriil - 1546 után) reformátor, énekszerző
középkori eredetű pünkösdi sequentia
a szöveg forrása Huszár Gál 1560-61-es énekeskönyve
Pünkösdi képek
Vannak olyan képek, amiket egy életen át őrzünk, legyen az fénykép, festmény, vagy talán csak egy magunkban hordozott kép. A képek sokszor szó nélkül kifejezik azt, amit sok szó sem tud kifejezni. Elgondolkodtatóak, megragadóak.
Most pünkösdi képeket szeretnék iderajzolni. A Szentlélek személyéről, eljöveteléről, munkájáról sokat lehet beszélni, de legjobb itt is képeket használnunk. Milyen képeket használ az Újszövetség, vagy akár Jézus a Lélekről és munkájáról? Talán ezek a képek jobban bennünk maradnak, mint a sok szó "képtelen" magyarázata.
A Lélek szél
"Hirtelen hatalmas szélrohamhoz hasonló zúgás támadt az égből, amely betöltötte az egész házat, ahol ültek . amikor zúgás támadt, összefutott a sokaság." - olvassuk a pünkösdi történetben. A Lélek munkája szélvihar képében? De ugyanerről a szélről szól Jézus is Nikodémust tanítva: "A szél arra fúj, amerre akar, hallod a zúgását, de nem tudod, honnan jön és hová megy. Így van mindenki, aki Lélektől született." Igen, mert a Lélek szele nem külső, hanem belső vihart támaszt. Ezért olvassuk, hogy mindenki értette, amit Péter pünkösdkor prédikált, és "amikor ezt hallották, mintha szíven találták volna őket."
Olvastam egy érdekes egyháztörténeti könyvet. "Ha Isten szele fúj" - ez volt a címe. Ebből a szempontból veszi végig a könyv írója az egyház történetét pünkösdtől a maga koráig: ha Isten szele fúj, ott és akkor ébredés támad. Egy magyar teológus, Gáncs Aladár, ugyanebből a szemszögből nézte végig az egyház történetét. Nincs igazuk? Az egyház története nem az ébredések története is? Ahol Isten szele fújni kezd, ott újjászületés történik. Talán még vannak, akik velem együtt emlékeznek az 1948-as nagy ébredésre, hazánkban, egyházunkban is. Megteltek a templomok, nem volt elég istentisztelet hetenként, egészhetes gyülekezeti evangélizációk folytak, és a konferenciaközpontok is zsúfolásig megteltek. Magam nem voltam képes elég szalmazsákot tömni a Gyenesdiásra, Kapernaumba érkezőknek! Figyelemre méltó arról olvasni, hogy napjainkban Nyugat-Európában ürülnek, Kínában pedig egyre inkább megtelnek a templomok. Bárcsak Isten szele feltámadna, végigfújna hazánkon, egyházunkon és az egész világon. Bárcsak ez a szél a Te szívedet is megérintené!
A Lélek víz
"Ha ismernéd az Isten ajándékát, és hogy ki az, aki így szól hozzád: adj innom, te kértél volna tole, és ő adott volna neked élő vizet" - mondja egy fáradt, poros, szomjas vándor a samáriai asszonynak a kút mellett. Az élő víz friss és állandó, üdítő forrás. Nekem, a kőszeginek mindig a hegyen levő, a hét vezérről elnevezett Hétforrás jut eszembe: télen-nyáron folyik és az egész várost ellátja bőven. Sokan érkeztek fel a hegyre fáradtan, szomjasan, sokan üdültek fel ettől az élő víztől. El lehet ugyan vinni belőle, de az már nem ugyanaz. Mindig újra oda kell menni a forráshoz! Eszembe jut az ébredés idejéből egy evangélizációs lapunk is, a címe "Élő Víz" volt. Meg kellett szüntetni - a lapot lehetett, de az élő víz forrását nem lehetett eltömni. S ez a víz azóta is üdít, újít, erősít sokakat, akik merítenek abból. A Lélek ilyen állandó, tiszta forrás, élő és éltető víz. Boldog, aki Jézus szavát hallgatva merít belőle. Ez a forrás ma is a rendelkezésünkre áll, csak meríteni kell belőle. S ahogy a samáriai asszony élete újult, újulhat a miénk is napról napra. Ez is ismételhető csodája a pünkösdnek: csak ki kell nyitni a Bibliát, be kell ülni a templom padjába, részt kell venni egy-egy alkalmon, szomjas szívvel. Ebben Te is részesülhetsz!
A Lélek tűz
"Majd valami lángnyelvek jelentek meg előttük, amelyek szétoszlottak és leszálltak mindegyikükre. megteltek mind Szentlélekkel és különféle nyelveken kezdtek beszélni." Nem erről a tűzről olvasunk már Jeremiásnál is, amikor "csontjaimba rekesztett tűzről" ír? Igen, a Lélek tűz, ez a "tisztítótűz", nem más! És "tüzessé", más szóval tanúvá tud tenni, s a néma száj kinyílik, és beszélni kezd Isten nagyságos dolgairól, méghozzá mindenkinek érthetően. Sőt talán hozzátehetjük, nem csak szólásra, cselekvésre is indít. "A hitnek keze és lába van" - olvastam egy igemagyarázatban. Valóban! S ezt "Isten tüze" tudja megtenni, ami nem "Isten nyila", pusztító villám, hanem tanúvá formáló erő és hatalom. S ahol Isten tüze ég, lángra lobban, ott tanúk támadnak minden gyülekezetben és a föld minden pontján. Téged is tanúvá tud tenni Isten áldott tüze.
Tudom, hogy egyházunknak ma sok mindenre szüksége van. "Szabad légtérre", intézményekre, megújult istentiszteletre, fiatal munkásokra és még anyagiakra is. De nem a Lélekre van szükségünk igazán? Meggyőződésem, hogy ma sem túlélésért, hanem elsősorban Isten szeléért, vizéért és tüzéért kellene imádkozni! Hiszem azt, ami Péter pünkösd utáni felismerése volt, s aztán Pál "evangéliuma": ez az ajándék kivétel nélkül mindenkié lehet korlátlanul, aki Jézust elfogadja, hallgatja.
Isten szele, vize és tüze érintését, hatását, munkáját kérem a gyülekezet számára és újító áldását a Te számodra is.
Dr. Keveházi László
Himnusz a Szentlélekhez
Jojj Szentlélek-isten, jojj
s áraszd ki a mennyekből
fényességed sugarát!
Jojj, ki árvák atyja vagy,
jojj, ki szívek lángja vagy,
ajándékos jóbarát!
Jojj áldott vigasztalás,
drága vendég, lelkitárs,
legédesebb enyhülés:
fáradságra nyugalom,
hőség ellen oltalom,
zokogásban könnyülés!
Jojj és töltsd be híveid
legtitkosabb szíveit,
boldogító égi tűz!
Semmi, semmi nélküled
az emberben nem lehet,
semmi tiszta, semmi szűz.
Mosd, amit a szenny belep,
öntözd, ami eleped,
seb fájását csillapítsd;
ami dermedt, élesztgesd,
ami fagyos, melengesd,
ami hibás, igazítsd!
Benned minden bizalom!
Osszad, osszad pazaron
hét szent ajándékodat:
adj érdemre jobbulást,
üdvösséges kimulást;
s örök vigasságot adj!
Szent szerelem (Amor sanctus)
Keresztény himnuszok és Szent Ágoston tanításai
Tavasz 2007